„Hú, hát az a kérdés, hogy mi számít hatalommal való visszaélésnek?” Ezt a választ hallottam a legtöbbször, mikor ismerőseimet kérdeztem arról, hogy velük milyen esetek történtek már meg. Valahol itt kezdődik a probléma: már azt se tudjuk, hogy mi „normális” és mihez nem lenne joga a másiknak.
Naponta többször kerülhetünk kisebb-nagyobb hatalmi helyzetbe (pl. jegyellenőr, gyereknevelés, bevásárlás), de én itt most csak a munkahelyi környezetből hozok példákat. A Colorado Egyetem lelki egészséggel foglalkozó központjában a vezető hatóerejét (leadership power) két tevékenységben foglalták össze: ellenőrzés és befolyás mások felett. Ezek abból fakadnak, hogy a vezető hozzáfér valamihez, amit mások akarnak, vagy amire szükségük van (például fizetés, előléptetés, kihívó feladat, elismerés, munkakörülmény-javító intézkedés). Az a kérdés tehát, hogy a kolléga/főnök milyen eszközöket használhat tisztességesen – akár a pozíciójából (melyet a szervezet ruház rá), akár a személyéből (melyet a követői adnak meg neki) fakadóan –, ha akaratát vagy szándékát más(ok)ra rá akarja kényszeríteni?
Nézzünk még néhány megtörtént esetet, aminek egészen biztosan nincs helye egyetlen munkahelyen sem:
Mit tegyél e helyett vezetőként, ha tisztességesen akarsz hatni? | Mit tegyél, ha Veled történik? | |
A főnök irodájából rendszeresen kiabálás hallatszik ki. | Tanuld meg levezetni az indulataidat munkahelyen kívül, bent pedig asszertívan kommunikálj! | Javasold, hogy folytassátok a megbeszélést egy későbbi időpontban, amikor nyugodtan tudtok beszélgetni egymással. |
Meetingen pikáns megjegyzéseket tesznek a külsőmre / cikizik a munkámat. | Maradj csendben. Adj elismerést az illetőnek (Pl. Tetszik az új kosztümöd). Tényeket fogalmazz meg kategorizálások helyett. | Kérd meg, hogy maradjatok a megbeszélés tárgyánál. |
Többször előfordult, hogy a főnököm elvette az asztalomról a telefontöltőmet én meg kerestem. | Semmiképp se nyúlj mások holmijához, amíg nem kérnek erre! Igazából közel se nagyon menj, a személyes tér méretére vonatkozó igényünk egyedi. | Mikor újra előfordul, kérdezd meg tőle, hogy mit tud a töltőd lelőhelyéről és ha nála van, kérd meg, hogy legközelebb szóljon, ha szüksége van rá. |
A vezérigazgatónk folyton Katikának hív, pedig én a Katát szeretem. | Kérdezd meg a kollégáidat, hogy hogyan szólíthatod őket. A kollégáidat egységes rendszerben szólítsd meg (pl. mindenkit a keresztnevén). | Mondd el neki, hogy az xy megszólítást szereted. |
Egy napos határidővel kellett elkészítenem egy szerződésmódosítást, amit a főnököm hetek óta nem továbbított a partnerünknek. | Tartsd tiszteletben mások idejét is! Feladatot ésszerű határidővel, indokolt esetben delegálj. Ha változtak a prioritások, tájékoztasd az érintetteket. | Ha ésszerűtlennek ítéled a kiadott határidőt, jelezd, hogy a végrehajtása miatt más feladatra nem lesz időd és kérd a prioritások meghatározását. |
A menedzsment meetingünkön sokszor elhangzik a „Srácok” megszólítás a vezérigazgatótól. | Szólítsd őket a nevükön. Felnőtt emberek. | Ne állj bele a gyerekszerepbe, hanem maradj a felnőtt-felnőtt (asszertív) kommunikációnál! |
A társosztály vezetője az egyeztetett időpontunkat rendszeresen az utolsó pillanatban mondja le. | Vizsgáld felül a feladataid körét és delegálj többet, hogy legyen esélyed beosztani az idődet. | Amikor másodjára fordul elő, jelezd a kollégádnak, hogy ezzel megnehezíti az időbeosztásodat/feladatvégzésedet és kérd, hogy tartsa magát az egyezségetekhez. |
A főnök egyik levelében lelkes és rám bízza, hogy mit csinálunk, a másikban számon kér és egy alkalmatlan senkinek állít be. | Kommunikálj minél többet szóban a kollégákkal! Levelekből hagyd ki az érzelmeket, különösen a heveseket (ne írj azonnal, hanem menj előtte egy kört az emeleten/ház körül vagy aludj rá egyet). | A negyedéves visszajelző alkalmatok során mondd el neki, hogy néha nehéz értelmezned a levelei mögött rejlő tartalmat és kérd meg, hogy beszéljetek többet szóban, hogy vissza tudj kérdezni. |
A főnököm megfenyegetett, hogy ha nem készül el a projekt a kitűzött határidőig, meg fog tőlem válni. | Tűzz ki egyértelmű célokat és átlátható visszamérési rendszert. Az első hiba után beszéljétek át, hogy mi ment félre és adj még egy esélyt a kollégádnak! | Legyél biztos abban, hogy minden Tőled telhető lépést megtettél a projekt sikeréért, időről időre mutasd be a vezetődnek, hogy mi mindent tettetek és folyamatosan tájékoztasd a kockázatokról (+dokumentálj…). |
A projektmenedzserünk folyton a lenti kávézóban akarja megbeszélni az aktuális kérdéseket. | Munkamegbeszélést munkahelyen tarts vagy kérdezd meg az érintettet, hogy van-e kedve kávézni közben. Rendszert ne csináljatok belőle. | Ha kellemetlen számodra a helyzet, kérd meg, hogy inkább egy meeting roomban beszéljetek. |
Reggelente fél órát hallgatom, hogy mi történt előző nap a főnök családjában. | Keress egy független felet (családtag, barát, pszichológus, coach), aki meghallgat, amikor szükséged van rá. | Amikor már terhes számodra a beszélgetésetek, mondd meg, hogy határidős feladatod van és térj vissza a munkádhoz. |
Harmadjára ígértek be fizetésemelést, ha teljesítjük a terveket, de mikor megvan, akkor valami felsőbb döntésre hivatkozva mégsem kapok semmit. | Ne ígérj olyat, aminek a teljesítése nem rajtad múlik! Ha időközben változik a helyzet, kommunikálj transzparensen és következetesen. | Keress egy olyan munkahelyet, ahol az értékeden kezelnek / megbecsülnek. |
A kollégám csak a prezentációm közben mondta be azt az infot, amit már előzőleg is kértem tőle. | A tudás hatalom, de hosszú távon az emberi kapcsolatok visznek előre… | Mondd el neki, hogy rosszul érintett és segíts neki meglátni, hogy milyen előnye származik abból, ha csapatként működtök. |
A közülünk kinevezett osztályvezetőnk továbbra is barátkozni akar velünk, de közben meg írogatja a követelőző leveleket. | Ülj bele a vezetői székbe. Keress a szinteden barátokat. Hagyd a csapatod dolgozni, legyél következetes a velük való kommunikációdban. | Kezeljétek vezetőként. |
A hatalmi helyzet legtöbbször akkor válik problémássá, ha egy pozíciónak nagy erőt tulajdonít a szervezet, de az azt betöltő vezető kevéssé magabiztos, nincs teljesen a helyén vagy fél a státuszvesztés lehetőségétől. Ilyenkor késztetést érez, hogy elfedje bizonytalanságát és elkezdi rosszul használni a rendelkezésére álló hatalmat. Ahogy John Steinbeck mondta: „Az erő nem ront meg. A félelem igen…még inkább az erő elvesztésétől való félelem.”
Ennél is rosszabb a helyzet, ha a felette lévő vezetőre is nagy a kabát, mert akkor az elöljáró példát követve nem is feltétlen gondolkodik, mielőtt cselekedne („ez itt így szokás”). Jobban járunk tehát, ha értékrendje alapján választjuk ki a munkahelyünket és fordítva, a céges kultúrához, a tulajdonosok értékrendjéhez passzoló attitűdű kollégákkal töltjük fel a szervezetet, akikre akkora kabátot aggatunk csak, amekkorát kényelmesen hordanak.
Ez az írásom eredetileg a Forbes 2018. áprilisi számában jelent meg.