Mi is az a coaching?

TV2-Tűsarok interjú

TV2-Tűsarok interjú

Rengeteg meghatározás létezik. A szakma összes nagyöregje és fiatal titánja megalkotja a sajátját. Induljunk ki onnan, ahonnan a legtöbben: a sportpszichológiából. Az 1970-es években publikálta Inner Game elméletét Tim Gallwey angol teniszszakértő, melyben a coach az edző, a coaching pedig az általa végzett, a sportolót támogató munka volt. Az edző célja a sportoló teljesítménynövelésének segítése, munkája arra irányul, hogy a sportoló képes legyen felismerni és elhárítani a teljesítménye útjában lévő akadályokat. A fogalom és a tevékenység innen került át az üzleti életbe.

Nekem azonban legjobban a coach szó eredetét visszafejtve a kocsi-hasonlat tetszik. Ismeretes, hogy az angolba ez a kifejezés a magyar Kocs községben az 1400-as években készült, 3 ló vontatta, 4 kerekű jármű, azaz a “kocsi” kifejezésből került át.  A kocsi feladata, hogy utasát az általa meghatározott helyről egy másik, általa meghatározott helyre vigye, úgy, hogy az irányba nem szól bele. Számomra a coach is egy ilyen “szállítóeszköz”, egyfajta katalizátor, aki segíti, kíséri ügyfelét az általa kijelölt úton való végighaladásban, anélkül, hogy saját maga megváltozna vagy felelősséget vállalna az irány helyességét illetően.

Az elmélet után álljon itt egy kicsit részletesebb leírás is arról, hogyan néz ki egy coaching folyamat:

  1. Az első, vagy nulladik találkozón -szerencsés esetben- működik a kémia és coach és ügyfele (coachee) között létrejön egy bizalmi viszony, mely megalapozza a követő közös munkát.
  2. Ezután a 2-3 hetente következő találkozók alkalmával folyamatos párbeszéd zajlik, mely során az ügyfél meglátja, hol tart most, kitűz maga elé egy célt, ahova el szeretne érni és meghatározza a célhoz vezető utat.
  3. A folyamatot a coach a célok és értékek pontosításával, kérdések feltevésével, ötletbörzével, szerepjátékokkal, akciótervek kialakításának támogatásával, házi feladatokra tett javaslattal és az elkötelezettség ellenőrzésével támogatja, miközben a folyamatban vagy azt követően meghozott döntésekért, a lépések végrehajtásáért és ezek eredményeiért csak és kizárólag a coachee a felelős.
  4. Ideális esetben a coachee nyitott a változásra, tanulásra, belső motiváció hajtja előre a folyamatban, így hamar eredményt is érhet.
  5. A coach független, pártatlan és őszinte, teret enged ügyfele gondolatainak, de nem hagyja szem elől téveszteni a kitűzött célt. Egyfajta tükörként funkcionál.

Az általam vezetett coaching folyamatok annyiban térnek el ettől az általános menetrendtől, hogy az Insoo Kim Berg és Steve de Shazer által kiötlött megoldasközpontú módszertant követve minden figyelmemmel azon vagyok, hogy mitől lehet a beszélgetés teljes egésze maximálisan hasznos ügyfelem számára. Vagyis, már a legelején egy ilyesmi kérdéssel kezdünk: “Tegyük fel, hogy ez a beszélgetés különösen hasznos lesz számodra. Miből fogod észrevenni a beszélgetés végén, hogy ez így van? Mi lesz más akkor?” Természetesen, ha ügyfelem úgy látja jónak, részletesen elmesélheti a “problémáját” is. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy erre nincs szükség ahhoz, hogy a megoldás irányába elmozdulhasson. Ahogyan Einstein mondta: “Egyetlen problémát sem oldhatunk meg azon a tudati szinten, melyen azok keletkeztek.”

Hozzászólás

Ön mit gondol erről?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s