Elhiszed?

forbes_201704

Forbes 2017. április, ‘Az 50 legbefolyásosabb magyar nő’

Kevés zenekarnak nő a frontembere, a Pink Martini például ilyen. Amikor másfél éve a Müpában hallgattam őket, nem csak a zenéjüktől, hanem a működésmódjuktól is leesett az állam. A koncert után egy jegyzetlapot teleírtam a menedzsment vonatkozású tanulságokkal. Például: a zenészek multifunkcionálisak, vagyis szinte mindenki több hangszeren is játszik vagy énekel is a koncert során; akár szám közben is cserélnek helyet és instrumentumot; a 10-12 zenész a koncert során nyolc különböző nyelven énekelt és vagy tíz különböző stílusú dalt adott elő; a közönséggel China Forbes-on kívül Storm Large is kommunikált, de végig tudtuk, hogy a hölgy gondjaira vagyunk bízva és talán a legfontosabb: látszott, hogy iszonyatos sok próba és gyakorlás teszi őket annyira végtelenül természetessé. Hogy miért is mondom el mindezt?

Read the full post »

Reklámok

Egy angol úr Budapesten

upszi_201609

Megjelent az Üzlet és Pszichológia 2016. évi 4. számában

Az angol nemzetiségű John tizenkét évvel ezelőtt, kémikus kutatók vezetőjeként került országunkba, majd itt is ragadt. A klíma, a finom ételek és minőségi borok mellett a magyar emberek nyitottságát emeli ki az ország legfőbb vonzerejeként. Mindennek ellenére akadtak nehézségei a beilleszkedés során, amiért coachhoz fordult…

A John által vezetett piacvezető cég bonyolult, veszélyes kémiai műveletekhez fejleszt biztonságos nanotechnológiai termékeket. A céget 2002-ben alapították, hazánkon kívül Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban van telephelyük. John a következő problémákkal keresett meg engem: kevés ideje marad a stratégiai kérdésekre, túl nagy terhet visz a vállán, és felsővezetőkkel való kapcsolatát is szívesen javítaná.

A coaching folyamat első lépéseként a konkrét célokat rögzítettük, melyek a következők voltak: a mindennapi munkavégzés átstrukturálása úgy, hogy több energia maradjon stratégiai jellegű kérdésekre; delegálási készségek javítása, hogy középvezetői önállóbbak és proaktívabbak lehessenek; a cég tulajdonosai részéről megszavazott bizalom szintjének emelése, a stratégiai döntésekbe való bevonódás lehetőségének megteremtése.

Read the full post »

Lehetek a robofőnököd?

forbes_201608

Forbes 2016.augusztus

Két év múlva az üzleti tartalmak 20%-át gépek írják majd meg, a leggyorsabban növekvő cégek 50%-ában kevesebb emberi munkaerő lesz, mint okoseszköz és világszerte 3 milliónál is több munkásembert roboboss, azaz gépi főnök fog felügyelni – mondja a Gartner. Két éven belül? Gyors a tempó.

Roboboss jelenleg kétféle is van: egyik, ahol egy robotember “feje” egy monitor, amin a valódi, de akár a föld másik részén jelenlévő főnök jelentkezik be úgy, hogy a robot sétál oda a fizikai valóságban a meetingre vagy az alkalmazotthoz, miközben a virtuális fej beszél vele valós időben. Így főnököt spórolnak illetve olyan helyeken tud megjelenni a szakértelem, ahol amúgy szűkösen van jelen (pl. orvosi konzílium). Másik, amikor nincs valós robot, csak a teljesítménymutatók (pl. adott időtartamban lekönyvelt számlák a rendszerben, belépve töltött idő és inaktív screen time aránya, futószalagról hibásan leesett termékek aránya) alapján egy szoftver elemzi az adott munkaerő teljesítményét és riport formában jelzi azt vissza neki előre definiált mérőszámokhozhoz viszonyítva – itt az előre kiosztott elvárás ismeretében  az alkalmazott saját magát kell, hogy felülbírálja-motiválja. A kettőt ötvözi, amikor a szoftveres teljesítménymenedzsment alapján a fizikai robot ahhoz sétál oda, akihez valamilyen okból a monitor-fejen keresztül a valós főnöknek kell szólnia.

Read the full post »

Évekig érlelt gondolatok

Az írás eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2015. augusztusi számában jelent meg

Az írás eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2015. augusztusi számában jelent meg

Editnek két évvel ezelőtt, egy konferencián mutatott be egy közös ismerősünk. Szinte azonnal el is kezdtük a közös munkát, ami gyors „szüretnek” bizonyult: három coachingülés után nem volt már szüksége a támogatásomra. Ugyan a palackozásig hamar eljutottunk, Edit jó érzékkel és türelemmel tovább érlelte a „bort”, mely így közel két év után nyerte el teljes zamatát…

Szakmai megrekedésben, a cég átstrukturálása miatti bizonytalan időszakban fordult hozzám ügyfelem, hogy választ találjon arra, mennyit ér a munkája és mi lenne a legjobb irány, amit a karrierjében követhetne. Félt attól, hogy megszűnik a vezetői állása, többféle “B” tervvel szeretett volna felkészülni. Ezek között az anyaság is szerepelt ugyan, de az mégsem jelentette a kizárólagos kiutat, Edit szakmai kihívásra vágyott.

Első lépések

Három találkozónk volt. Az első beszélgetés a kölcsönös ismerkedés jegyében telt: ügyfelem felvázolta karrierútját, cége jelenlegi helyzetét és pozícióját. Azonosítottuk a kérdéseket, amire választ várt magától. Megfogalmaztuk, hogy mi lenne az “álom-munka” a számára. Házi feladatként egy 25 elemű, “amire büszke vagyok” lista összeírását kértem tőle az életében eddig elért eredményeiről, sikereiről.

Read the full post »

Hogyan legyen hatalmunk a szokás hatalmán?

A cikk eredetileg az origo.hu Üzletrész rovatában jelent meg 2015.04.24-én

Jól ismert mantra, hogy a megfelelő szokások zálogai lehetnek az üzleti sikernek. Hiába tudunk azonban a rossz szokásainkról, ha képtelenek vagyunk levetkőzni őket. Bánhidi Brigitta üzleti coach a sikeres változtatáshoz kínál mindenki számára használható tippeket.

Túl az év első négy hónapján itt az ideje nosztalgiázni kicsit. Nem kell messzire visszamennünk, csak szilveszterig, addig a bizonyos estéig, amikor megfogalmaztuk újévi fogadalmainkat. Mindenki, aki így, egy bő negyedév távlatából nyugodt szívvel vállon veregetheti magát azért, amit elért, tegye is meg gyorsan!

Read the full post »

Pihenünk-e eleget, és ha igen, miért nem?

Origo_címlap_kiskép

A cikk eredetileg az Origo Üzletrész oldalán jelent meg 2015.01.05-én

„Idén kiveszem majd az összes szabadságom” – hangzik el rendszerint az újévi fogadalom a vezetőktől is, amely – a „hetente kétszer lemegyek a konditerembe”, vagy a „nem eszem több sütit” társaságában – könnyen lehet, hogy (ismét) kudarcot jelentően elmarad majd. De vajon miért? Hogyan lehet, hogy egy alapvetően kellemes élménytől, a pihenés, kikapcsolódás lehetőségétől önként fosztjuk meg magunkat? Ráadásul éveken keresztül…

Van, aki attól fél, hogy ha nincs otthon a macska, cincognak majd az egerek. Egyesek úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak, hogy otthagyják az üzletet, hiszen az biztosítja megélhetésüket. Van, aki nem érzi igazságosnak, hogy Ő pihen, miközben kollégái keményen dolgoznak. Mások a visszatérésükkor rájuk váró 1000 olvasatlan emailtől tartanak. Akárhogy is, a kihagyott szabadságokkal, az átdolgozott karácsonyi szünetekkel és a laptop előtt töltött hosszú hétvégékkel az egészségünket, a harmonikus párkapcsolatunkat és a kisgyerekek felcseperedésének végigkövetését is kockáztathatjuk. Nem árt tehát, ha nekiveselkedünk és kidolgozunk egy saját rendszert, ami egyfajta jóllakott kecske – megmaradt káposzta állapotot biztosít majd nekünk. Ilyen elemekből választhatunk:

Read the full post »

Kötelező edzések

Üzlet és Pszichológia 2014.október

Üzlet és Pszichológia 2014.október (A cikk eredeti megjelenési helye)

Az elmúlt években nagyjából 50, fejlődni vágyó felső-, közép- vagy cégvezetővel beszélgettem coachként. Mindannyian egyéni igénnyel kerültek coaching folyamatba, a változási vágyuk, tempójuk és témájuk rendre eltért, nem volt két egyforma ülésünk. Visszatekintve mégis azt látom, hogy a vezetői lét néhány sarkalatos pontja nagy valószínűséggel kerül elő egy-egy beszélgetés-sorozat folyamán. Mintha bizonyos sportágakban a legtöbb vezetőnek lennének kötelező edzései a hét megadott napjain…

Hétfő – Hegymászó

Ahogy közeledünk az örök hó határa felé, ahol egyre ritkább a levegő és egyre több csúcsra látunk már csak felülről rá, lassacskán rádöbbenünk, hogy fogynak mellőlünk az útitársak is. Hogy ki meddig jut fel, az nagyon sok tényezőtől függ, de egy biztos: a csúcson kevés hely van. Egy nyolcezres (például a Mount Everest) csúcsán akár az is előfordulhat, hogy egyszerre csak egy valaki fér el. Esetleg kettő, ha nagyon jóban vannak. Read the full post »

Egy maximalista sirámai

Szokatlan dologra volt irigy kisiskolás korában.

CoachSzemle_Cikk_2014

Az írás eredetileg a Magyar CoachSzemle 2014/3. számában jelent meg

Nem a társai babájára vagy szagos radírjára, nem is a koptatott farmerükre vagy sportcipőjükre. Sokkal inkább arra, hogy mások többet lehetnek otthon, tanítás helyett. Vagyis hogy többet betegek. Hisz Ő alig volt beteg, azt is rendszerint sikerült a karácsonyi vagy a tavaszi szünetre időzíteni. Hogy olyankor meg, amikor mindenki más kint van a szabadban, esetleg nagyszülőknél tölti az időt, fekhessen otthon, társaság nélkül. Pedig amikor mások voltak betegek, Ő rendes diák módjára másolta nekik az órai tananyagot, vitte fel délutánonként a leckét és magyarázta a nehezebb dolgokat. Szívesen csinálta, nem arról van szó, de azért jól esett volna néha ezt vissza is kapni. De a szünetekben ugyebár se lecke nincs, se barátok a közelben.

Read the full post »

Építsünk lépcsőt az elénk gördülő kövekből!

A Szaktudósító legutóbbi számában a coachingról, használhatóságáról, előnyeiről kérdeztek. Nagy öröm ez nekem, mert így a szakképzésbe, felnőttoktatásba is bejut némi info a coaching gyakorlati hasznáról. Íme az interjú:

A manapság egyre gyakrabban emlegetett coach vagy a coaching szavakat hallván, keveseknek jut eszébe, hogy ezeknek magyar gyökereik vannak. Eredetük a kocsi szavunkra vezethető vissza, amelyet konkrét jelentésében tőlünk vett át az európai nyelvek többsége. A dolog pikantériája, hogy ezek a szavak új jelentésükben angol formájukban kerültek vissza a magyar nyelvhasználatba. Arról, hogy milyen tartalmakat takar ez az új jelentés, Bánhidi Brigittával beszélgetünk, akinek 2012-ben az Év Coacha kitüntető címet adományozta a Nemzetközi Coach Szövetség Magyar Tagozata.

– Ön is szokott nyelvészkedni, ha a szakmájáról kérdezik? Mit csinál a coach, mit jelent a coaching?

Erre a kérdésre mindig a kocsi metaforájával szoktam válaszolni. Ez ugyanis nagyon szép kép, és pontosan lefedi azt, ami a coach feladata. Ahogy egy kocsira évszázadokkal ezelőtt felültek, és az elvitte utasait A pontból B pontba, a coach hasonlóképpen – mint egy katalizátor vagy facilitátor – teszi ugyanezt: fel lehet rá „ülni”, és célba juttatja utasát – annyi különbséggel, hogy az utasnak kell kijelölnie az irányt és meghatároznia az utat.

Read the full post »

Elefántösvények

A cikk a 2013 decemberi Üzlet és Pszichológiában jelent meg nyomtatásban.

Tervezni jó dolog. Tervektől eltérni még jobb. Tervezni felesleges. Tervektől eltérni butaság.

Vajon melyik, vagy melyik kettő igaz a fenti állítások közül? És erre a kérdésre ki tud válaszolni?

A modern parkrendezés világában elefánt-utaknak is hívják azokat az ösvényeket, melyeket az előre eltervezett gyalogutak mellett vagy azokat összekötően kitaposnak a járókelők azért, hogy minél hamarabb vagy minél rövidebb úton céljukhoz jussanak. Hisz az elefántok se nézik, hogy merre kellene menniük, egyszerűen csak az orrukat követve hagyják egymás után súlyos lábnyomaikat a természetben. Követik ezzel megérzéseiket, gyakorolják be régóta megrögzött szokásaikat vagy hagyják figyelmen kívül a külvilágból érkező, ellenkező irányú jelzéseket.

Mi, emberi lények is tehetünk így. Lehet, hogy észre se vesszük, de saját magunk ellen dolgozunk. Vagy azzal, hogy eltervezünk valamit, amit aztán nem tudunk megvalósítani, vagy azzal, hogy eredménytelenül lépegetünk egy kitaposottnak tűnő úton. Mondok példákat.

Read the full post »