Lehetek a robofőnököd?

Két év múlva az üzleti tartalmak 20%-át gépek írják majd meg, a leggyorsabban növekvő cégek 50%-ában kevesebb emberi munkaerő lesz, mint okoseszköz és világszerte 3 milliónál is több munkásembert roboboss, azaz gépi főnök fog felügyelni – mondja a Gartner. Két éven belül? Gyors a tempó.

Roboboss jelenleg kétféle is van: egyik, ahol egy robotember „feje” egy monitor, amin a valódi, de akár a föld másik részén jelenlévő főnök jelentkezik be úgy, hogy a robot sétál oda a fizikai valóságban a meetingre vagy az alkalmazotthoz, miközben a virtuális fej beszél vele valós időben. Így főnököt spórolnak illetve olyan helyeken tud megjelenni a szakértelem, ahol amúgy szűkösen van jelen (pl. orvosi konzílium). Másik, amikor nincs valós robot, csak a teljesítménymutatók (pl. adott időtartamban lekönyvelt számlák a rendszerben, belépve töltött idő és inaktív screen time aránya, futószalagról hibásan leesett termékek aránya) alapján egy szoftver elemzi az adott munkaerő teljesítményét és riport formában jelzi azt vissza neki előre definiált mérőszámokhozhoz viszonyítva – itt az előre kiosztott elvárás ismeretében  az alkalmazott saját magát kell, hogy felülbírálja-motiválja. A kettőt ötvözi, amikor a szoftveres teljesítménymenedzsment alapján a fizikai robot ahhoz sétál oda, akihez valamilyen okból a monitor-fejen keresztül a valós főnöknek kell szólnia.

Magyarországon eddig virtuális fejű fizikai robot „főnökről” én nem hallottam , de olyat már igen, hogy nagyon szorosan nézik a teljesítménymutatókat, a rendszer elemez és visszaadja a következtetéseket, amiket jelenleg még az igazi főnök jelez vissza a beosztottnak.

Ahhoz, hogy egy robotfőnök teljesítménymenedzsment feladatokat tudjon végezni a nem is olyan távoli jövőben, adatok tucatjait fogjuk gyűjteni a hozzá beosztott munkások tevékenységéről és előre programozzuk majd az algoritmusokat, amik használatával következtetéseket tud levonni a „vezetői” feladatai végzéséhez. Vagyis a robotfőnök hatékonysága az őt fejlesztő és irányító emberi erőforrás felkészültségén és kreativitásán nagyban fog múlni.

Ahhoz, hogy egy chatbot (ügyfélszolgálatos-robot) értelmezni tudja a beérkező kérdéseket és releváns választ megfelelő nyelvi formulákkal adjon vissza, szintén komoly programozási háttérmunkát és folyamatos felügyeletet, fejlesztést kell biztosítani. Hallani is már olyan amerikai vállalkozásról, ami a kezdeti nehézségek miatt a háttérben napi 24 órában emberi munkaerőt alkalmaz a robotválaszok ellenőrzésére és korrigálására…

Vagyis lehet, hogy a fizikai munkaerő egy részét leváltják a gépek, de a gépek optimális működésének biztosításához – vélhetően még jó ideig – magasan képzett szellemi kapacitásra lesz szükség.

Nyugodtan fektethetünk tehát még energiát abba, hogy kidolgozzuk az ember-ember közötti kommunikáció számunkra hatékony módjait. Persze más készségekre kell most koncentrálni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Napjaink vezetője már inkább leader, mint manager, többet foglalkozik stratégiai tervezéssel és célja, hogy a vezetett kollégák jól érezzék magukat a cégnél és minél hosszabb távú legyen az elköteleződésük. Aztán lehet, hogy idővel a HR – humánerőforrás-menedzser pozíciója mellett kialakul majd az SMR – smart machine resource menedzser állása is és ők ketten együtt alakítják ki az emberi és gépi erőforrás-felhasználás optimális egyensúlyát és találnak megoldást a két csoport közötti konfliktusok kezelésére is.