Teamcoaching kitekintés

Marco Buschman holland coaching és tréning szakember egynapos workshopot tartott Budapesten a nemzetközi teamcoaching praktikák bemutatása céljából. Az eseményről készült összefoglalóm az ICF virtuális klubjának blogján olvasható:

A lusta coach, avagy teamcoaching Marco Buschman módra

A Coaching Határok Nélkül programsorozat harmadik állomásaként egy egész napos workshop keretében ismerkedhettünk meg a nemzetközi csapat-coaching gyakorlattal. Marco Buschman fiatal kora ellenére már komoly tapasztalatot szerzett mind tréning, mind coaching téren, most e kettőt ötvözve mutatott be nekünk eszközöket, praktikákat, tanácsokat.

A munkahelyi csapatok feladata az eredmények szállítása. Az egyének egy közös cél érdekében, egyéni preferenciáikat félretéve dolgoznak. Eredményességüket két fő faktor határozza meg: a termelékenység és a pozitivitás. Előbbi alapvetően racionális tényezőkön múlik: mennyire felkészültek a csapattagok külön-külön, mennyire tiszta és közös a cél, hogyan sikerül a munkát szervezni. A pozitivitás már egy keményebb dió, hiszen alapvetően érzelmekre épül. Tényezői között t megtaláljuk például a bizalmat, empátiát, kreativitást, diverzitást. A megismert amerikai stílusú teamcoaching erre fókuszál: hogyan emeljük egy csoport pozitivitási szintjét a lehető legmagasabbra, hogy az egy tápláló energiamezőt hozzon létre a csapatban.

Egy drámajáték keretében megfigyelhettük, hogyan változik a csapaton belüli energiaszint és az elért eredmény a két faktor függvényében:

  • alacsony produktivitás és alacsony pozitivitás mellett negatív energiák tomboltak, a csapattagok nem beszéltek, nem is foglalkoztak egymással, a feladat végrehajtását szabotálták, eredmény nem született.
  • alacsony produktivitás és magas pozitivitás esetén nagyon jól szórakoztak ugyan, szerették a helyzetet és egymást, de úgyszintén nem jutottak messzire a kitűzött cél irányában.
  • magas produktivitás alacsony pozitivitással párosulva előhozta a versenyszellemet, agresszívvé tette a csapattagokat, akik ugyanakkor nagyon is elhivatottak voltak a feladat végrehajtására. Ez a szcenárió rövid távon működhet ugyan, de hosszútávon könnyen vezet kiégéshez.
  • magas produktivitás magas pozitivitással karonfogva kiemelkedő teljesítményű csapatot eredményezett. Jó hangulatban, tiszta kommunikációval, egyértelmű stratégiával, gyorsan megszületett az elvárt eredmény, a csapattagoknak még ünneplésre is maradt ideje és kedve. Minden munkáltató ilyen csapatokat szeretne a berkeiben látni.

A coach, ha elkezd egy teammel dolgozni, jó, ha minél előbb megláttatja a csapattal, hogy hol is tartanak ők e két faktor által felrajzolt koordinátarendszerben. Marco szerint ehhez a legjobb módszer a lustaság – coachként csak annyit tesz, hogy ad egy feladatot a csapatnak és figyel. Hagyja, hogy a megoldás során megmutatkozzanak a csapattagok általános kommunikációs stratégiái és a különböző értékrendek, kijöjjenek mélyebben fekvő konfliktusok és úgy egyáltalán, megnevezhető legyen az az energiamező, melyben a csapat alapesetben működik. Coachként azt ugyan tudja, hogy hova szeretne eljutni, de magát az utat nem tervezi meg, hanem azt használja, ami az adott pillanatban a felszínre kerül. (Véleménye szerint egyébként épp ez a leglényegesebb különbség teamcoaching és tréning között – amikor nem kell tudást átadni, akkor gyakorlatilag struktúra se kell.)

A folyamat közben a csapatnak természetesen szüksége lehet némi segítségre, ehhez a coach nyugodtan használhat például játékokat. Jó szolgálatot tehetnek akár pókerzsetonok is: az előzetesen kiosztott készletet a csapattagok akkor használhatják, ha valami rázósat, számukra nehezet készülnek mondani, ekkor a terem közepére bedobva mindenki tudja, hogy mire készüljön. Segítség lehet még a felszínre kerülő érzelmek visszatükrözése, az energiaszint rendszeres megnevezése vagy ellenállás esetén egy jól célzott kérdés feltevése („Gondolj bele, mi a másik mondanivalójában az a 2%, ami szerinted is igaz lehet?”).

A teamcoach munkája során a csapattal magával és nem az egyénekkel dolgozik, mégis fontos feladata, hogy a folyamat elején megbizonyosodjon az egyes tagok elkötelezettsége felől (akarom a változást, hajlandó vagyok tenni érte), a folyamat végén pedig felelősségvállalásukról biztosítsák egymást (konkrétan mit is fogok tenni én magam és mikor). Csak így képzelhető el a megbízó által befektetett idő és pénz magas fokú megtérülése.

Hazánkban ma még igencsak gyerekcipőben jár a teamcoaching. Egyelőre kevés vállalat ismerte csak fel a benne rejlő lehetőségeket és még kevesebb áldoz egy 3-6 hónapos folyamatra. Pedig egy idézett kutatás szerint csak a csapatok 10%-a vallja magát kiemelkedő teljesítményűnek. Vajon mit tennénk, ha valamely másik erőforrásunk működne ilyen alacsony hatékonysággal?

 

Marco vonatkozó írása: System approach towards teams*

Információ a Coaching Határok Nélkül programról: itt.

*By Marco Buschman of Buschman Training & Coaching. Go to http://archive.aweber.com/inspiration-btc to review the archive and to receive your own personal free monthly article about leadership, team development and coaching.

Advertisements
Előző bejegyzés
Következő bejegyzés
Hozzászólás

Ön mit gondol erről?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s