Az Üzletem.hu eddig még nem látott részletességgel kérdezett bele az életembe, elmondtam egy csomó mindent, amit eddig máshol még nem: https://uzletem.hu/velemeny/banhidi-brigitta-nyolcvan-evre-es-egy-napra-is-tervezek

A napi.hu is kérdezett a munkámról, itt olvasható a teljes interjú: „A munkám akkor sikeres, ha nincs rám többé szükség” – napi.hu 2019.10.15.

A Digital Hungary 2018. tavaszán készült interjújában a coaching kultúraformáló erejéről és magyarországi helyzetéről is beszélek: http://www.digitalhungary.hu/interjuk/Kulturat-valto-vezetok-hogyan-segitheti-a-coaching-a-cegek-hatekonysagat/5832/

Forbes_címlapForbes_interjúA Magyarországi Forbes magazin 2014. szeptemberi számának coachokat bemutató összeállításában két kollégámmal és ügyfeleinkkel együtt igyekeztünk hiteles képet rajzolni e tevékenységről.

20170510_213734Így dolgozom én: interjú a 2017. májusi Digital Hungary számára arról, hogy mit értek én coaching alatt, hogyan csinálom és kinek mire jó szerintem: http://www.digitalhungary.hu/konferenciak/media-hungary/Ahany-szervezet-annyifele-diagnozis-interju-Banhidi-Brigittaval/4219/

MC_201510A Marie Claire magazin jubileumi, 100. száma a karrier kérdéskörét is körbejárta, melyben Kinback Szilvia kérdéseire válaszoltam és Csíkszentmihályi flow-elméletének felelevenítése mellett elmondtam azt is, hogy szerintem napjaink karrierútja már sokkal inkább egy mászókára hasonlít a korábbi létra-metafora helyett.

 

A 20. Media Hungary konferencia előtt villám-videointerjút adtam a neuromarketing illetve nők a vezetésben témákkal foglalkozó szekciók hátteréről. Pörgős kérdésekre pörgős válaszok, mégis úgy gondolom, h sokat mondtam el abból, amit gondolok:
http://www.youtube.com/watch?v=FLoG-zxsxY8

A 2014.októberi Internet Hungary konferencia előkészítéseként a Digital Hungary portál készített velem interjút, melyben az időgazdálkodás alapvető kérdéseiről beszélgettünk. Elolvasható itt.

20150827_193442Rendkívül kellemes 2 órát töltöttem el a Rádió Bézs stúdiójában, ahol a Kócsolom c. műsorban Generál Péterrel és Pataki Katalinnal beszélgettünk az életről és benne magunkról. A teljes adás visszahallgatható itt és itt.

Coachszemle_Kerekasztal

A Magyar Coachszemle lapszámbemutató kerekasztal beszélgetésén készült összefoglaló videó megtekinthető itt.

Tűsarok_kép_névvelAz Év Coach-a 2012 cím elnyerése kapcsán lehetőségem nyílt nagyobb nyilvánosság előtt is beszélni eddigi életutam tanulságairól. Az interjúk eredeti helyét is érdemes felkeresni, hogy ott más, érdekes tartalmakra leljünk, de teljes szövegükben ide is bemásolom őket. A TV2 Tűsarok című műsora egy rövid riportbeszélgetésre invitált, a videóban 17:30-tól vagyok látható: Tűsarok Orosz Barbarával 2013.10.05.

Orient_képA Rádió Orient egy órás élő beszélgetésre hívott az Én-márkázás rejtelmeiről. Külön öröm volt számomra, hogy a zenei betéteket is én választhattam meg. A teljes beszélgetés meghallgatható itt: Personal Branding Akadémia 2013.09.05.

A 2014.évi Media Hungary előkészítéseként készült beszélgetést a Kék Óceán Stratégiáról ad át néhány gondolatot, megtekinthető itt:

A LifeGarden cikke itt,

a Magyar Coachszemle interjújra pedig itt olvasható.

A Szaktudósító  riportjának köszönhetően már a felsőoktatásban, felnőttoktatásban is terjed a coaching híre. Két oldalas cikkben kaptak helyt gondolataim a vezetőfejlesztésről, karriermenedzsmentről és itt is olvashatóak.Szaktudósító_2pages

Az Év coach-a: Bánhidi Brigitta

2013. február 12. LifeGarden

Hiszünk a példák erejében, abban, hogy a mások által véghezvitt változások és elért sikerek bennünket is inspirálnak, a továbblépésre ösztönöznek.
Bánhidi Brigitta sok kismamához hasonlóan a gyermeknevelés időszakában keresett önmaga számára továbbképzési, fejlődési lehetőséget. Mára már nem csak több éves coaching tanulmány és tapasztalat van a háta mögött, de kiemelkedő szakmai elismerésként az Év coach-a díjat is elnyerte. Szakmai hitvallásáról, a változás eszközeiről beszélgettünk vele.
 
Gratulálunk az Év coach-a kitüntető címhez. Mesélnél szakmai pályafutásodról, arról, hogyan váltottál irányt és találtál rá a coahingra?
Nagyon köszönöm. Nektek is és azoknak a coach-társaimnak is, akik értéket láttak az esetleírásomban, nem is beszélve magáról a coaching folyamat alanyáról, aki mindezen a fejlődési íven végigment! Coach-szakmai pályafutásom néhány éve kezdődött, amikor a nagyvállalati karriert a gyerekvállalás kedvéért megszakítottam. Eredetileg közgazdász vagyok, jogi továbbképzéssel kiegészítve, termékfejlesztéssel, célcsoport-menedzsmenttel, stratégiaalkotással foglalkoztam multinacionális környezetben. 2008-ban szültem első kislányomat, ekkor fogtam alapos coaching tanulmányokba majd 2010-ben, második kislányom születése táján kezdtek gyűlni a gyakorlati órák is.  Még mindig gyeden vagyok, a coaching jelenleg tulajdonképpen a hobbim. Egy rengeteg tanulást magában rejtő, beszélgetőpartnereim fejlődését nagyban szolgáló, ugyanakkor számomra az önismereti munkára is teret adó időtöltés.
Jellemzően milyen kérdésekkel, problémákkal keresnek Téged a Hozzád fordulók?
Ez nagyon változatos. Eredetileg azt gondoltam, business coach leszek, de idővel rá kellett jönnöm, hogy a legtöbb business kategóriából induló fejlődési igény mögött is van valamilyen magánéleti (life) elakadás. Úgyhogy nem látom értelmét a témák – általam történő – leszűkítésének, mindenkinek abban segítek, amiben fejlődni szeretne. A coaching eszköztár, kérdezéstechnika szerencsére tökéletesen alkalmas erre. De hogy példát is mondjak: personal branding (énmárka-építési) és outplacement illetve karrier-coaching folyamatból jónéhányat láttam már működni, a vezető optimális működése (kapcsolat beosztottjaival, motiválás, időbeosztás) is klasszikus téma. Az asszertív kommunikáció elég sokszor előkerül akkor is, ha nem ezzel kezdtünk el foglalkozni illetve örökzöld a munka-magánélet egyensúly nehézsége is. Az utóbbi időben több kisgyerekes anyuka is gondolkodott segítségemmel a karrier versus gyereknevelés/családanyaság nehézségein.
Tapasztalatod szerint milyen eszközök, ötletek segítették leginkább partnereidet a sikeres változásban?
Legfontosabb tapasztalatom és egyúttal üzenetem az olvasók felé az, hogy MINDENKIBEN ott van a problémájának a megoldása is. Igazán. Sokszor nagyon kevés is elég ahhoz, hogy valaki rádöbbenjen, mi akadályozta eddig a továbblépésben, megtalálja az előre vezető út első lépését és elkezdjen hinni abban, hogy tényleg meg is tudja csinálni. Én alapvetően pozitívan, a megoldás lehetőségét szem előtt tartva közelítek minden problémát és erre biztatom beszélgetőpartnereimet is. Fontos, hogy legyen a coaching folyamatnak egy célja, hogy tudjuk, mit szeretnénk elérni és meg is tudjuk majd ünnepelni, ha már ott vagyunk. Az oda vezető úton jó hatású szokott lenni, ha fellistázzuk erősségeiket, korábbi sikerélményeiket és fantáziálunk egy kicsit, hogy mi lenne, ha minden a legjobban működne. A realitások talajára visszaszállva gyakran szükség van naplózásra, azaz a kérdéses, megváltoztatandó viselkedésmód előfordulásainak és az ezzel kapcsolatos érzéseknek a megfigyelésére – ez segíti a tudatosítást. Ezen kívül pedig rengeteg eszköz tud jól működni, attól függően kell megválasztani őket, hogy milyen típusú az ügyfél (pl. vizuális vagy inkább írni szeret?) és hogy milyen akadályon szeretnénk átlépni (pl. nem látja a fától az erdőt vagy nem tud elképzelni kettőnél több kimenetelt?). Személy szerint abban hiszek, hogy egy coachnak minél szélesebb körű eszköztárral, ha úgy tetszik, minél nagyobb szerszámos-táskával kell rendelkeznie, hogy az adott pillanatban előránthassa belőle a legmegfelelőbbet. Ezért is töltök nagyon sok időt magam is tanulással, különböző workshopok látogatásával.
Te magad kritikus pillanataidban miből merítesz erőt, hogyan segíted túl magad a nehéz helyzeteken?
Amikor  a hóhért akasztják, igaz? Szerencsére az elmúlt évek tanulmányai, gyakorlata, no és persze a gyereknevelés engem is felvértez némi önismerettel, önfegyelemmel és tudatossággal. Alapvetően gyorsan gondolkodom, sok nézőpontból is meg tudom vizsgálni az adott helyzetet és könnyen találok számos alternatívát egy probléma megoldására vonatkozóan. Tapasztalatom szerint nem mindenki működik így. Ezért nekem leginkább a türelem témakörében kell fejlődnöm, úgyhogy van is már a fejemben egy kis lista, hogy melyek azok a gondolataim, esetleg kimondott szavaim, amik azt jelzik, hogy türelmetlenné kezdek válni. Amikor ezeket észreveszem, kigyullad a fejemben egy kis piros lámpa és megálljt parancsol. Azt hiszem, itt kezdődik minden változási folyamat, hogy vegyük észre azokat a helyzeteket, amikor még nem az önmagunktól elvárt módon viselkedünk. Mert innentől kezdve van esélyünk megválasztani azt a másfajta viselkedésmódot, ahogyan jobban tetszenénk önmagunknak – és vélhetően a körülöttünk lévőknek is.
Most, hogy elnyerted Az Év Coach-a 2012 díjat, hogyan tovább?
Így, ahogy eddig. Remélem, hogy heteken belül megérkezik az ACC minősítésem (ez nemzetközi szinten is hitelesít – szerk. ez azóta megérkezett!), de azért mindig folytatom majd a tanulást. Közben segítek mindenkinek, aki bizalmat szavaz nekem és új elemként nemzetközi porondon is kipróbálom magamat. Talán tudjátok, hogy eddig is leírtam néhány coaching vonatkozású gondolatomat (a www.banhidibrigitta.hu oldalon vannak összegyűjtve), most viszont a Toolful Coach projektnek (www.toolfulcoach.com) köszönhetően már az országhatáron túl is tehetem mindezt. A napokban jelent meg első angol nyelvű írásom az ICN – International Coaching News online folyóiratban, melyben coaching eszközöket ajánlunk vezetőknek, saját csapataik menedzsmentjéhez, a következő számban pedig life coaching ötleteket adunk majd. A Skype-on keresztül végzett coachingot is gyakorlom, sőt, elárulom, chat-en is működik! Nyitott vagyok az újra és a változásra, folyamatosan keresem a lehetőségeket és hiszek abban, hogy minden úgy alakul, ahogy alakulnia kell. Persze, ha kellően odatesszük magunkat mi is!
 

A coach is ember…

2013. április 29. hétfő, 07:46 | Írta: Magyar Coachszemle
 

Január közepén gratulálhattunk Bánhidi Brigittának, aki az ICF Magyar Tagozatának pályázatán elnyerte az ’Év Coacha 2012’ díjat, azóta pedig az ACC minősítést is megszerezte. Munkájáról, szakmai történetéről és a pályázatról kérdeztük őt.

MC: A beszélgetésünk apropója, hogy 2012-ben elnyerted az ICF által alapított Év Coacha díjat. Mesélnél magadról néhány szót az olvasóknak?
BB: Közgazdász végzettséggel kezdtem el a bankszektorban dolgozni és kiegészítő jogi tanulmányokat is folytattam. Realista, logikus gondolkodású embernek tartom magam. 2002-ben volt lehetőségem, hogy elvégezzek egy belső képzést az akkori munkahelyemen: ekkor ismerkedtem meg a coaching szemléletű vezetéssel. 2005-től középvezetőként dolgoztam egészen 2008 közepéig, amikor is megszületett az első gyermekem. Ezzel párhuzamosan egyre többször talált meg engem a coaching. A jeleket észrevéve a BCA coach-képzését végeztem el, ahol a rendszerezett, ugyanakkor nagyon sokszínű tudásmegosztás tetszett legjobban. Azután megérkezett a második gyermekem, én pedig ellenállhatatlan motivációt éreztem, hogy még jobban elmélyedjek a coaching világában. Ekkor született meg vezetőfejlesztés témájú honlapom is.
MC: Mennyire volt nehéz fiatal nőként, anyaként ügyfelet szerezned?
BB: Az első beszélgetőpartnerem ajánlásra érkezett, és ez azóta sem változott.
MC: Az előbb azt említetted, hogy rendszerekben gondolkodó közgazdász vagy. Milyen coach vagy?
BB: Én hatékonyan szeretek dolgozni. A coachingban viszont elég nehéz meghatározni, hogy mikor mi az. Leginkább az ügyfél dönti el, hogy merre megyünk és ítéli meg utólag, hogy mennyire voltunk sikeresek. Ehhez a coachnak teret, időt és megértő füleket kell biztosítania. Azt gondolom, hogy az anyaság engem is érettebbé, lágyabbá tett, s most a két szemléletet (rendszerezettség és rugalmas türelem) jól tudom ötvözni. A coaching és az anyaság kiegészítik, felerősítik egymást. A megértés, az elfogadás, a segítés és a másikban való hit csak erősödött bennem. A fejemben rendszerek vannak, de most már tudatosan tudok váltani a két véglet között: a racionalitás, logika és az érzelmek, intuíciók világa között.
MC: Hogyan jutott eszedbe, hogy indulsz az ICF által kiírt pályázaton?
BB: Volt tavaly egy olyan folyamatom, amiben nagyon sok minden történt és amire igazán büszke voltam. Az adott coaching „hőse” a lezáró ülésen a köszönet mellett azt is megfogalmazta, hogy mennyit tanult, miben működik jobban, mióta együtt dolgozunk. Megkértem, hogy írja le a tapasztalatait, egyrészt saját magának, másrészt, ha hozzájárul, azért, hogy mások is okulhassanak belőle. Számomra is rendkívül tanulságos volt elolvasni a beszámolóját, a pályázathoz ezt egészítettem ki szakmai vonatkozású részletekkel.
MC: A szakmában kis felbolydulás követte a hírt, hogy az ICF a közönségdíjat meghirdette, mégsem adta ki. Mit gondolsz erről?
BB: Azt láttam, hogy olyan helyzettel szembesült a szervezet, amire nem volt felkészülve. Mindez nem befolyásolja az örömömet, mert a saját pályázatom értékét a helyén érzem.
MC: Milyennek látod ma a coachok helyzetét, szakmai kapcsolatát?
BB: Én úgy látom, hogy fejletlen még az országban a coaching-kultúra, a piac nincs kellőképp edukálva. Kevés a megbízók, vezetők tapasztalata és a fizetőképes kereslet sem határtalan. Mindez természetesen nehezíti a szakma helyzetét, ami ambivalens érzéseket szül, hiszen a coach is ember. Hirtelen lettünk sokan a piacon, éles a versenyhelyzet. Mégis azt gondolom, hogy a szakmán belül nem tartanunk kellene egymástól. Annyira különbözőek vagyunk és olyan sokféle háttérrel váltunk coachcsá, használjuk ki inkább ennek előnyeit. Én fontosnak tartom a tudásmegosztást és egymás támogatását.
MC: Hogyan viszonyult a szakma a sikeredhez? 
BB: Sokan gratuláltak, együtt örültek velem. A külső visszaigazolás megerősített abban, hogy jó úton járok.
MC: A díj után mik a további terveid?
BB: Fontos számomra a minőség és a nemzetközi szintű megfelelés, ezért letettem az ICF ACC (Associate Certified Coach) szintű vizsgáját is. Így, a cím birtokosaként most egy ideig megyek tovább az eddigi úton. Anya vagyok, a gyermekeim mellett van a helyem, de ezzel párhuzamosan tudok tanulni és a coachinggal is foglalkozni. Az eddigi tapasztalataim, az önismereti utam, az ember- és társadalomismeret koncentrált tanulási folyamattá sűrűsödik, én pedig szintetizálok.
MC: További sikereket kívánunk a pályádon! Köszönjük válaszaidat.
 
Az interjúhoz kötődően Segal Péter ACC , az ICF Magyar Tagozatának elnöke adott írásos állásfoglalást a pályázati döntéssel kapcsolatban:
„Az ICF Magyar Tagozata 2012-ben második alkalommal hirdette meg az „Év Coacha” Közönségdíját.
A pályázat lényegi feltétele volt a pályázatra benevezett esettanulmányok szerzőinek anonimitása, mely elv sérült azzal, hogy többen a közösségi média csatornáin kérték ismerőseiket szavazzanak egy bizonyos számú esettanulmányra, mert az az övék vagy ismerősüké. A fentiekre tekintettel az ICF Magyar Tagozat Elnöksége a fair play jegyében egyhangúan úgy döntött, hogy nem ad ki Közönségdíjat.”

1 Comment

  1. Rengeteget kaptam , szélesebb látókört mint amit a fríss gyógypedagógiai segítő munkatársként kezembe és a szívembe eddig gyűjtögethettem ! Március 25.-én végeztem : gyógypedagógiai segítő munkatársként . Májustól mint főállású CSALÁDSEGÍTŐ fogok dolgozni ! Szemmel fogom követni ÉLETÉT és MUNKÁSSÁGÁT , mert ” MINDEN SZENTNEK MAGA FELÉ HAJLIK a KEZE ” ! Tanulni , fejlődni , ötleteket meríteni és töltődni ! Köszönöm,hogy az én szakmai jövőmért is elérte és példamutatóan képezi magát tovább ! E – mailem címe : irodalommuhely@citromail.hu . Nagy tisztelettel venném , ha szakmai barátságot köthetnénk majd a jövőben ! : Marika

Szólj hozzá!