Meddig mehetsz el?

forbes_201804

Forbes 2018. április

„Hú, hát az a kérdés, hogy mi számít hatalommal való visszaélésnek?” Ezt a választ hallottam a legtöbbször, mikor ismerőseimet kérdeztem arról, hogy velük milyen esetek történtek már meg. Valahol itt kezdődik a probléma: már azt se tudjuk, hogy mi „normális” és mihez nem lenne joga a másiknak.

Naponta többször kerülhetünk kisebb-nagyobb hatalmi helyzetbe (pl. jegyellenőr, gyereknevelés, bevásárlás), de én itt most csak a munkahelyi környezetből hozok példákat. A Colorado Egyetem lelki egészséggel foglalkozó központjában a vezető hatóerejét (leadership power) két tevékenységben foglalták össze: ellenőrzés és befolyás mások felett. Ezek abból fakadnak, hogy a vezető hozzáfér valamihez, amit mások akarnak, vagy amire szükségük van (például fizetés, előléptetés, kihívó feladat, elismerés, munkakörülmény-javító intézkedés). Az a kérdés tehát, hogy a kolléga/főnök milyen eszközöket használhat tisztességesen – akár a pozíciójából (melyet a szervezet ruház rá), akár a személyéből (melyet a követői adnak meg neki) fakadóan –, ha akaratát vagy szándékát más(ok)ra rá akarja kényszeríteni? (tovább…)

Mitől leszünk hatékonyak?

forbes_hatekonysag_201701

Forbes 2017. január

Van egy szó, ami a magyar értelmező szótárban nincs is benne, mégis akkora kultusza van, hogy komplett vállalatok tűzik zászlajukra, mint kultúraformáló irányelvet. Agilis, lean vagy reziliens – mindnek az a célja, hogy a lehető leghatékonyabbá tegye a szervezetet, vagyis az egy adott ráfordítással a lehető legjobb eredményt érhessen el, vagy egy adott célhoz a lehető legkisebb energiabefektetéssel juthasson el. Én ez utóbbiban hiszek, nem csak vállalati, hanem személyes szinten is: Többet, kevesebbel!

Mert beszélhetünk szervezetfejlesztésről, de amíg az a szervezet egyének összességéből áll, elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy az egyének legyenek a helyükön és lehessenek saját személyes teljesítőképességük – hatékonyságuk – maximumán. Ez pedig manapság elég sok sebből tud vérezni… (tovább…)

Hogyan legyen hatalmunk a szokás hatalmán?

A cikk eredetileg az origo.hu Üzletrész rovatában jelent meg 2015.04.24-én

Jól ismert mantra, hogy a megfelelő szokások zálogai lehetnek az üzleti sikernek. Hiába tudunk azonban a rossz szokásainkról, ha képtelenek vagyunk levetkőzni őket. Bánhidi Brigitta üzleti coach a sikeres változtatáshoz kínál mindenki számára használható tippeket.

Túl az év első négy hónapján itt az ideje nosztalgiázni kicsit. Nem kell messzire visszamennünk, csak szilveszterig, addig a bizonyos estéig, amikor megfogalmaztuk újévi fogadalmainkat. Mindenki, aki így, egy bő negyedév távlatából nyugodt szívvel vállon veregetheti magát azért, amit elért, tegye is meg gyorsan!

(tovább…)

Egy maximalista sirámai

Szokatlan dologra volt irigy kisiskolás korában.

CoachSzemle_Cikk_2014

Az írás eredetileg a Magyar CoachSzemle 2014/3. számában jelent meg

Nem a társai babájára vagy szagos radírjára, nem is a koptatott farmerükre vagy sportcipőjükre. Sokkal inkább arra, hogy mások többet lehetnek otthon, tanítás helyett. Vagyis hogy többet betegek. Hisz Ő alig volt beteg, azt is rendszerint sikerült a karácsonyi vagy a tavaszi szünetre időzíteni. Hogy olyankor meg, amikor mindenki más kint van a szabadban, esetleg nagyszülőknél tölti az időt, fekhessen otthon, társaság nélkül. Pedig amikor mások voltak betegek, Ő rendes diák módjára másolta nekik az órai tananyagot, vitte fel délutánonként a leckét és magyarázta a nehezebb dolgokat. Szívesen csinálta, nem arról van szó, de azért jól esett volna néha ezt vissza is kapni. De a szünetekben ugyebár se lecke nincs, se barátok a közelben.

(tovább…)

Igaz vagy sem?

Kedvenc bécsi kávézójában üldögélve egy barátja szólította meg Johannes Brahmsot, hogy megkérdezze tőle, mivel töltötte a napját.

“A szimfóniámon dolgoztam – hangzott a válasz – Reggel hozzáadtam egy nyolcad hangot, aztán délután kitöröltem.”

Ezt a színes kis anekdotát tegnap este, a Zeneakadémián, egy kamarazenei előadás tájékoztató füzetkéjében olvastam és rendkívül megtetszett. Akkor is el lehet rajta gondolkodni, ha véletlen csupán csak anekdota lenne, kevés valóságtartalommal. (Bár Brahms köztudottan sokszor dolgozta át műveit, külső véleményeket is figyelembe vett és saját maga is rendre megkérdőjelezte korábbi alkotásait.)

Nekem például az jutott róla eszembe, hogy milyen egyszerűen ismeri el a hibázást is a munka részének. Úgy véli, egész nap dolgozott, még akkor is, amikor valami olyat tett, amit később helytelennek minősített. Adott időt a “hibás” próbálkozásnak is, majd ugyanúgy szánt időt a hiba kijavítására is. Tanult mindkettőből.

Anélkül, hogy sokat példálóznék, néhány ötlet, ahol ezt napjainkban gyakorolhatnánk: vezetői tévedés beismerése; személyi döntések halogatása / újabb esélyek adása; a hírhozó megbüntetése; gyes után visszamenni dolgozni; rossz iskolaválasztás és ezt követő váltás. Bátran folytassa a sort, akinek úgy tartja kedve!

Házi cirkusz

A kisgyermekes családok mindennapjai örök témának bizonyulnak mindenféle szakértői csapatok számára. Mostani írásomban a LifeGarden oldalain a coach (és nem mellesleg gyakorló anya) szemével látott tapasztalataimat foglaltam össze, elsősorban – természetesen – kérdések formájában. Mennyi mindent át kell gondolni, mielőtt egy kisgyermekes családanya (és akár apa!) újra munkába állna!

Légtornász zsonglőrök oroszlánt szelídítenek…

…egy nappaliban, jó szóval.

Akár a népszerű improvizációs TV műsor egy feladata is hangozhatna így. Végy 4 magasan képzett és kiemelkedően tehetséges színészt, tedd őket abszurdnak tűnő helyzetekbe és szórakozz játékukon. Pillanatok alatt megjelenítik a vázolt szituációt, a közönség pedig jót nevet küzdelmükön és hálát ad az égnek, hogy Ő maga nincs a megnevezett helyzetben.

Pedig de. Legalábbis a közönség és társadalmunk jelentős hányada nap, mint nap szembe találja magát a címben szereplő kihívásokkal. Dolgozó, kisgyerekes anyának hívják őket…
Védőháló nélkül próbálják folyamatosan a levegőben tartani szinte megszámlálhatatlan szerepük minden egyes kis labdáját, miközben szeretnének kiegyensúlyozott és boldog felnőttet nevelni néha igencsak magas energiaszinten működő gyermekeikből. Szinte eszköztelenül.

(tovább…)

Azonosítsuk érzéseinket

Mindennapi életünket jelentősen meghatározza az a 6-8-10 óra, amit munkahelyünkön töltünk. Számos kutatás kimutatta már, hogy a dolgozói elégedettség egyik alapeleme a támogató munkahelyi légkör, a jó/baráti kapcsolat a közvetlen kollégákkal. Mi történik viszont akkor, ha ez nem adott? Milyen energiák hiányoznak? Milyen érzések nyomják rá bélyegüket a szenvedő alanyokra?

A LifeGarden olvasójának dilemmájára válaszoltam Munkahelyi igazságtalanság címmel.

A kérdés és válasz itt is olvasható:

Kedves Szakértő!

Munkahelyi problémám egyre nagyobb gondot okoz számomra, folyamatosan ideges és rosszkedvű vagyok miatta. Tulajdonképpen a munkahelyemet és feladataimat szeretem, viszont a közvetlen kolléganőmmel való kapcsolatom kezdi megmérgezni a mindennapjaimat.