Reklámok

Mitől leszünk hatékonyak?

forbes_hatekonysag_201701

Forbes 2017. január

Van egy szó, ami a magyar értelmező szótárban nincs is benne, mégis akkora kultusza van, hogy komplett vállalatok tűzik zászlajukra, mint kultúraformáló irányelvet. Agilis, lean vagy reziliens – mindnek az a célja, hogy a lehető leghatékonyabbá tegye a szervezetet, vagyis az egy adott ráfordítással a lehető legjobb eredményt érhessen el, vagy egy adott célhoz a lehető legkisebb energiabefektetéssel juthasson el. Én ez utóbbiban hiszek, nem csak vállalati, hanem személyes szinten is: Többet, kevesebbel!

Mert beszélhetünk szervezetfejlesztésről, de amíg az a szervezet egyének összességéből áll, elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy az egyének legyenek a helyükön és lehessenek saját személyes teljesítőképességük – hatékonyságuk – maximumán. Ez pedig manapság elég sok sebből tud vérezni…túlhajszolt vezetők meetingről meetingre rohanva, szakértőből előléptetett menedzserek vezetői készségek híján, kisgyerekek mellett túlórázó ambíciózus anyák, e-mailek százai közt vergődő értékesítők és még sorolhatnám. Mind azon küzdenek, hogy összes szerepüknek megfeleljenek, hogy a napi 24 órába 30 órányi feladatot passzírozzanak bele és valahogyan még esetleg az egészségüket is megőrizzék.

Pedig jobb, ha észrevesszük, hogy a természet ritmusát legyőzni, uralni nem tudjuk. Vele egyensúlyba csak úgy kerülhetünk, ha megismerjük és elfogadjuk – saját működésmódunkat, korlátainkat, az elviselhető teher mértékét – és ennek megfelelő mennyiségű munkát és családi/egyéb kötelezettséget vállalunk. Jobb, ha időnként előbbre soroljuk a feltöltődést, hiszen ezzel csak látszólag veszünk el időt a családunktól vagy munkahelyünktől. Nekik kisebb kiesés heti 3 óra tőlünk távol (pl. amíg sportolunk), mint 2-3 nap, amikor betegen fekszünk az ágyban (a komolyabb bajokról nem is beszélve). Ha figyelünk saját belső egyensúlyunkra, talán könnyebben tudjuk a személyes és a vállalati hatékonyság céljait is szolgálni. „Mert a végén mindenki összeáll majd egy képpé”, ahogy Lovasi András mondaná. Nem mindegy, hogy ki és milyen állapotban szerepel ezen a képen…

Reklámok

Kötelező edzések

Üzlet és Pszichológia 2014.október

Üzlet és Pszichológia 2014.október (A cikk eredeti megjelenési helye)

Az elmúlt években nagyjából 50, fejlődni vágyó felső-, közép- vagy cégvezetővel beszélgettem coachként. Mindannyian egyéni igénnyel kerültek coaching folyamatba, a változási vágyuk, tempójuk és témájuk rendre eltért, nem volt két egyforma ülésünk. Visszatekintve mégis azt látom, hogy a vezetői lét néhány sarkalatos pontja nagy valószínűséggel kerül elő egy-egy beszélgetés-sorozat folyamán. Mintha bizonyos sportágakban a legtöbb vezetőnek lennének kötelező edzései a hét megadott napjain…

Hétfő – Hegymászó

Ahogy közeledünk az örök hó határa felé, ahol egyre ritkább a levegő és egyre több csúcsra látunk már csak felülről rá, lassacskán rádöbbenünk, hogy fogynak mellőlünk az útitársak is. Hogy ki meddig jut fel, az nagyon sok tényezőtől függ, de egy biztos: a csúcson kevés hely van. Egy nyolcezres (például a Mount Everest) csúcsán akár az is előfordulhat, hogy egyszerre csak egy valaki fér el. Esetleg kettő, ha nagyon jóban vannak. (tovább…)

Egy maximalista sirámai

Szokatlan dologra volt irigy kisiskolás korában.

CoachSzemle_Cikk_2014

Az írás eredetileg a Magyar CoachSzemle 2014/3. számában jelent meg

Nem a társai babájára vagy szagos radírjára, nem is a koptatott farmerükre vagy sportcipőjükre. Sokkal inkább arra, hogy mások többet lehetnek otthon, tanítás helyett. Vagyis hogy többet betegek. Hisz Ő alig volt beteg, azt is rendszerint sikerült a karácsonyi vagy a tavaszi szünetre időzíteni. Hogy olyankor meg, amikor mindenki más kint van a szabadban, esetleg nagyszülőknél tölti az időt, fekhessen otthon, társaság nélkül. Pedig amikor mások voltak betegek, Ő rendes diák módjára másolta nekik az órai tananyagot, vitte fel délutánonként a leckét és magyarázta a nehezebb dolgokat. Szívesen csinálta, nem arról van szó, de azért jól esett volna néha ezt vissza is kapni. De a szünetekben ugyebár se lecke nincs, se barátok a közelben.

(tovább…)