Self-coaching ötletek

Mostanában egyre kevesebb a dolgom. Nem, nem a munkám, hanem a dolgom. Mintha a coaching ragadós lenne, beszélgetőtársaim magukat kérdezik, feladatokat találnak ki és oldanak meg önállóan. Miután egyre több ilyen esettel találkoztam, elgondolkodtam, hogy miért is ne lehetne ebből sportot űzni? Ennél olcsóbb, rugalmasabb és személyre szabottabb megoldást biztosan sehol nem találunk!

Önmagunk fejlesztésére vonatkozó ötleteimmel egy hónapon át, hetente jelentkeztem a LifeGarden oldalán:

1.rész: Mi lehet még?

2.rész: Tervezz!

3.rész: Naplózni jó

4.rész: Játsszuk le!

Nézzük csak, hogyan is coacholhatjuk saját magunkat!

1. Mi lehet még?

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy csak egyféle megoldást látunk egy adott problémára. Vagy esetleg kettőt. De mi van, ha ezek egyike se tűnik jónak?

Tegyük fel a kérdést: mi van még? Mire nem gondoltam eddig? Mi lenne, ha nem kellene figyelembe vennem a körülményeket? Mit tenne helyettem egy kívülálló? Milyen megoldással lennék boldog?

Akár azt is előírhatjuk magunknak, hogy hány új ötletet kell gyűjtenünk (pl. a kettő mellé még legalább hármat) és segédeszközöket is bevethetünk (pl. felnyitunk egy könyvet, rábökünk egy szóra és addig gondolkodunk, míg azt az egy szót valahogyan a problémánk megoldásának szolgálatába nem állítjuk). Előnyös, ha minden felbukkanó ötletet végiggondolunk még akkor is, ha elsőre megvalósíthatatlannak vagy tőlünk távol állónak tűnnek.

2. Tervezz!

Másik gyakori gátja a fejlődésnek a lustaság. Az újévi fogadalom tipikus esete….egy hétig vagy talán egy hónapig kitart az elhatározás, de aztán a mindennapok felülírják és újra ott tartunk, ahol december 31-én.

Mit tehetünk ellene?

Kitűzhetünk minden nap egy időpontot, amikor az elhatározásunkkal foglalkozunk. Praktikus lehet ezt a tevékenységet valamely rutinfeladatunkhoz kötni, például a reggeli fogmosás emlékeztethet minket erre. Még ha nem is teszünk minden nap valami látványosat, tevékenyt, akkor is tartsunk fenn magunknak 5-10 percet arra, hogy átgondoljuk, hol tartunk, mit tettünk már meg az ügy érdekében és milyen további lépésekre van szükség.

Egy jó terv – fél siker.

 3. Napló a gátló hiedelmek ellen

Sokszor előfordul, hogy általánosítunk, lekicsinylünk, vagy épp felnagyítunk dolgokat. „Nekem semmi se sikerül.”, „Senki nem veszi észre, hogy mennyit dolgozom”, „Nem kapok egy jó szót se”, „Úgyis mindig elkések” – ugye ismerősen hangzanak?

Az ilyen hiedelmek komoly akadályt gördíthetnek a változásra vágyó énünk elé. Egy egyszerű eszköz, a naplózás ilyenkor is jól jöhet.

Az adott témától függően találjuk meg, hogy mi az, aminek nem szentelünk elég figyelmet és minden egyes nap jegyezzük fel, hogy mi történt aznap, ami az adott irányba mutatott. Pl. a „nem kapok egy jó szót se” átprogramozása érdekében minden este, lefekvés előtt gondoljuk át, hogy mi minden történt velünk aznap és addig ne térjünk nyugovóra, míg meg nem találjuk azt az egyetlen – lehet, hogy egészen pici – momentumot, ami ennek ellentmond (pl. a zöldséges kedvesen köszöntött, mikor elé álltunk paradicsomot kérni).

Néhány heti naplózás után észre fogjuk venni, hogy már napközben is észrevesszük a változást, érzékenyebbek, ugyanakkor nyitottabbak leszünk a világ apró rezdüléseire.

4. Játsszuk le!

Előfordul, hogy valamilyen találkozástól (szereplés, interjú, tárgyalás) tartunk. „Mit fogok mondani?”, „Mi lesz, ha nem vagyok elég jó?” Könnyen úrrá lehet az emberen a szorongás, ami pedig önbeteljesítő jóslatként tényleg könnyen eredményez gyenge teljesítmény.

Játsszuk hát le előre az egészet. Akár úgy is, hogy megkérünk valakit, legyen a másik fél, de akár a tükörrel is nagyszerűen elbeszélgethetünk. Készüljünk föl egy erős belépővel, gondoljuk át a legvalószínűbb ellenvetéseket, kifogásokat és az ezekre adott válaszunkat és legyünk egészen biztosak abban, hogy mi az a minimum, amit el akarunk érni és mi az a maximum, amit engedni hajlandóak vagyunk.

Ezek birtokában önbizalmunk is nagyobb lesz.

Mindezek persze csak ötletek, gyors ízelítők abból, hogyan viselhetjük saját sorsunk gondját. Kellő akaraterővel és kitartással komoly nehézségeken is átlendülhetünk, de ne szégyelljünk profi segítséget se kérni, ha önmagunkat kevésnek érezzük!